Ezen a héten búcsúznak el a végzős, azaz valétáló hallgatóink az Egyetemtől, illetve a várostól, ahol életük egy részét töltötték. Az esemény Dunaújvárosban 3 napot vesz igénybe.
A valétálás a latin (bene) valete szóból ered, mely magyarul annyit tesz: isten veletek/éljetek boldogul.
Régi hagyománya van már intézményünkben és városunk történetében, hogy a végzős hallgatók miként búcsúznak el oktatóiktól, barátaiktól és az Egyetemtől. A Valéta 7 csütörtökön kezdődött, ahol este meggyújtották a fáklyákat, lámpásokat és sétálgatva, nótázva köszöntek el a várostól a Szalamander keretein belül.
(Fotó: Vámosi Zoltán)
Pintér Tamás, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere személyesen búcsúzott el a hallgatóktól, de elmondta, hogy Dunaújváros és az Alma Mater mindig haza várja őket. Beszámolt arról is, hogy tudja milyen érzés keringhet most a végzősökben, hiszen egykor ő is koptatta a Dunaújvárosi Egyetem padjait és most roppant boldog amiatt, hogy 3 év kihagyása után végre újra együtt lehetünk egy ilyen nemes esemény keretein belül. Úgy gondolja, hogy nem szabad csüggedni, hiszen ezek az évek lehetnek eddigi legszebb évei egy embernek: új barátságok születtek, úgy szerelmek köttettek, és örökké élni fog a nóta „Visszatérünk egyszer, százszor, visszatérünk, ha tudunk…”
(Fotó: Vámosi Zoltán)
Fülöp Hunor a Dunaújvárosi Valéta Bizottság elnökétől megtudtuk, hogy még csak most kezdték tanulmányaikat a felsőoktatásban, de a pandémia miatt egykettőre Firma lett belőlük, így sajnos hamar itt lett a búcsú ideje is. Megköszönte az oktatók hatalmas segítségét, a barátok és családtagok kitartását ezekben a nehéz időszakokban.
A Szalamander az egyetem főépülete előtt záródott, ahol Dr. András István rektor úr köszöntötte a valétálókat. Elmondta, hogy ő nem búcsúzik el tőlük, hiszen mindig is haza fogják várni a hallgatókat, mindig öröm lesz velük újra találkozni, ez az este nem az örök elválásról szól.
Az este végén a búcsúnótákat, Dr. Molnár László alias Laci bácsi tiszteletére a „Tavaszi szél vizet áraszt” c. nótát, végül a Magyar Himnuszt énekelték el közösen.
(Fotó: Vámosi Zoltán)
Az esemény folytatásaként elkezdődhetett a Szellemjárás még aznap este, ahol a hallgatók együtt mulattak a kollégiumokban és emlékeztek vissza szép tanulmányi éveikre.
A Valéta 7-nek még koránt sincs vége, hiszen a pénteki napon a Valéta Bál kerül megrendezésre. Ez a rendezvény is komoly jelentőséggel bír, hiszen a végzős hallgatók itt fogják jelképesen levenni szalagjaikat.
A hét utolsó mozzanata pedig az úgynevezett Gyűrű- és Kupaavató Szakestély, amit szombat este fognak megrendezni. A szakestélyen avatják fel a hallgatók végzős pecsétgyűrűiket, amelyeket a kupáikba ejtenek és azok gyönyörű, csilingelő hangot hallatnak.
Bár a ballagás országos szokássá vált, a valétálás bensőségét mégis megőrzi, az a szoros barátság, amely az együtt valétáló hallgatókat összeköti egymással, a várossal, és az Alma Materrel.
